A Cerkablog kommentjei közöt lassan megjelenik a hibátlan szellemi fegyverzeteben pástra lépő firkaelemzők első generációja. A "rotringborjak" néven is emlegetett csoportból elsőként ismerjék meg tiboldit, aki borzongató szóviccel, és Miss Marple-hoz illő finom sliccügyi megfigyeléssel veteti észre magát, miközben a sátánista Albán ördögi lényét analizálja.

A saját firkáimon is észrevettem, ami sátánista kisdiák-levelezőnk, Albán órai alkotásán is jól látszik: a gonosz rajzolt teremtmények szeme gyakran óriási, miközben a fejük háromszögletű. És a magyarok ugye a régmúltban sem láthattak túl sok véznaujjú makit, hogy beleégjen az agyukba a nagyszemű lények látványa. Honnan akkor ez az atavisztikus alapforma? Aki tud valamit, vagy csak spekulál, írja meg ide!

Óra közben materializálódott Albán jegyzetpapírján, miközben a lelkes diák éppen ott tartott az írásban, hogy "interkulturális komm---" Azaz ráadásul "interkultúrális", de nyilván azért, mert az ördögi beavatkozás előszele már megcsapta a nebulót. Albánról már írtam, ő az, aki sátáni következetességgel kutatta éveken át az unalom hatását a fiatal felnőttek agyvelejére. Művészünk grafikai munkássága mellett verbálisan is talányos, tessék csak megnézni a feliratokat. A "megöllek Hajnalka" még világos, de vajon mi lehetetett a baja a Magyar Fejlesztési Bankkal, hogy a "fuck you MFB" üzenetet is el kellett helyeznie a lapon? A Zagyva partján csupa talány az élet.

hdg dfj

Ez olyan rettenetes firka lesz, hogy a szokásostól eltérően inkább hajtás utánra raktam, hadd gondolja meg magát itt a bevezetőnél az, aki dölyfösen kattintott, de közben belül retteg. Új őrült kedvencünk, a szolnoki Albán a jelek szerint minimum tovább őrült a Szolnoki Főiskolán. A folyamat pompás lenyomata az a párszáz órai firka, amit most elküldött a Cerkának. Albán annyiban őrült, hogy vaskövetkezetsséggel végiggondolja, mire vezet az oxigénhiányos unalom, ha évekig pácolják benne az embert. Például szexuális perverziókhoz, szadizmushoz és koalíciós alkudozásokhoz. Anális és vaginális fixáció, gyűlölet és kannibalizmus: csak az kattintson, aki ilyesmiken bír mosolyogni. A jövő héten folytatjuk a sorozatot, az is erős lesz, de nem ennyire durva.

A Tokaj-Hegyalja szívében rendezett indexes dzsemborin a főszerkesztő egyszer csak megtört, és a fenti szavakkal segített újra értelmezni karrierje első éveit. Az ismert újságíró szinte kísérteties módon érezte meg előre, hogy jó évvel később milyen helyzetbe fognak kerülni egykori kenyéradói. Amivel csak arra szeretnék utalni, hogy a Cerkablog kitörő örömmel fogadta a kormányválságot. Végre történik valami! Szinte Olaszországban érezzük magunkat, amíg nem kell étterembe mennünk. Ja, a deszk pedig a napilapoknak azt a - fizikailag is elkülönülő - résztét jelenti, ahol a hír- és lapszerkesztők, no meg a tördelők-korrektorok összerakják a lapot. Jelen esetben a Népszabadság deszkjéről van szó.

Mit hoz ki az emberből az ELTE jogi kara? Láttam én már ivarérett leányokat és ifjakat az Oroszlánkirály zenéjére részegen körtáncolni, úgyhogy tudom, mit kérdezek. De nálam sokkal hatásosabb válaszoló Albán, aki fantasztikus paksaméta órai rajzzal jelentkezett a Cerkánál. Az életmű feldolgozása még tart, addig is egy ízelítő, egy lemezborítóérett egyetemi firka, szerelmes témában.

Így jár ebben az országban, akiben buzog a kapitalista-jóalkalmazotti ambíció: jól kiszerkesztik a Cerkablogon. Ártatlanfény például azért firkálta ezt az egyébként pompás arte furiosa stílusú gyűlöletművet, mert nyugdíjas kollégánk reggel 8 óra helyett már fél 4-re bejött dolgozni!!! Reggeli megbeszélésen, pedig folyton közbe vág és új feladatért nyüszög.
Ha, ha, ha. Micsoda bosszú, hogy a békaszájú korcs Fletó Fletonovics Ferencre hasonlít. Fél négy, az süllőzőidő, nem embernek való, egyetértünk.

Sajnos még a hír legvadabb verziója sem sugallja, hogy Hitler találta volna ki az összeesküvéselmélet-hívők által nácizmussal is gyanúsított Walt Disney híres figuráit, mondjuk a zsidógyanús Hapcit. Amit viszont ténylegesen állít William Hakvaag, egy norvég háborús múzeum igazgatója, nem kevésbé megdöbbentő: a szakember szerint az a három kiszínezett rajz, amit egy A. Hitler szignójú festmény hátuljába rejtve talált a raktárukban, Hitler műve. A három - a muzeológus vizsgálatai szerint 1940-ben készült - grafika Tudort, Szendét, illetve Pinokkiót ábrázolja. A Hét törpét 1937-ben, a Pinokkiót 40-ben mutatták be.

Jozef vagyok Pécsről és 1 kedves BME-s ismerősöm ajánlotta azt oldalt nagyon megtetszett és 1ből küldenék is 1 jó kis metro újságok firkát! Amennyiben ezt értékelő közönségre lelek a jövőben is szívesen küldenék újság és mezei firkát 1aránt!
Sok sikert a bloghoz!
Jozef

Jozef,

a fényképkiegészítős újságfirka méltán klasszikus műfaj, amit a te műveden át mutatunk be a közönségnek. Persze nem csak trágár vállfaja létezik, van például hitlerbajszos és kalózszemkötős is. A képalkotás mozgatórugója minden esetben ugyanaz a kérdés: mi az, amit nem akarnak nekünk megmutatni, pedig igazából rajta van a képen? Érdekes, hogy a francia filozófusok által is oly sokat boncolgatott kérdést két metrómegálló alatt megoldja bármelyik részeges diák. Munkád legfigyelemreméltóbb vonása Obama bravúros ice-t-sítése, bár hermeneuta körökben Hillary mozdulatának értelmezése is pozitív visszhangokat váltott ki.

Lerohanás, sárbatiprás, átlényegülés. A főnöki lecseszés három klasszikus stációja közül elérkeztünk az utolsóhoz. Amikor a mégoly jogos földbedöngölés - miszerint ebben a tempóban sosem készül el a világverő sportszájtunk - már elveszti az első lerohanás mazochista varázsát és a sárbatiprás megalázó fájdalmát, akkor jön a mindannyiunkban ott lakó kéjenc légy, és rendel egy rúdtáncot valami hajlékony testű agymélyi csigától. A fölső motívum ennél sokkal egyszerűbb, a földi, azon belül tárgyalószobai bilincsektől való megszabadulás vágyára utal, kicsit sem rejtetten.

Az előző posztból kiderül, hogy Uj "Kis Piros Fényt Látok Máris Nyilatkozok" Péter főszerkesztő hogyan teremtett le mindenkit az Index foci EB-mellékletének megbeszélésén, pokoli víziókban festve meg a bénaságunkat. Az ostorozás egy idő múlva olyan fokot ért el, hogy a hőségtől megrepedt a tárgyaló fala, és előmászott egy infernális szexállatka, kis prémes jószág dús múkusfarokkal. Sátáni

Folytatása holnap, addig is próbálnám buzdítani más média- és egyéb cégek rabszolgáit, hogy írjátok, azaz rajzoljátok meg a Cerkának a cégetek legdurvább/legviccesebb/legunalmasabb megbeszéléseit. Feslettség a MOL középszintű meetingjein? Szarvasgombadobálós brainstormingok az OTP Bankban? Ide velük!

Csodás meglepetésekkel és olyan felhasználóbarát trükkökkel lepi majd meg az olvasókat az Index foci EB-melléklete, hogy a Google nyilván lehúzza a rolót nyárra. No de milyen áron készül a csodaszájt? Mit állnak ki a résztvevők ott, ahol a nagyközönség nem látja őket? Hogyan osztja az észt Uj "Kis Piros Fényt Látok Máris Nyilatkozok" Péter főszerkesztő? Most jegyzetfüzetem segítségével lerántom a leplet. Nyitánynak itt a nyitány, amikor Jász-Nagykun-Szolnok megye leghíresebb metálrajongója in medias res ordítani kezdett és a pokol villámaival fenyegett mindenkit. És ez még lesz rosszabb is! Folytatás holnap.

Az egésznapos tudósítás után vasárnap a konyhasztalnál ücsörögtem, majd miközben telefonálgattam, a szombati ünnep és balhé képei materializálódtak az előttem fekvő félfamentes papírlapon. A ló elég hangsúlyos lett, pedig csak egyet láttam a múzeum lépcsőjén délelőtt - lehet hogy olyan ez nálam, mint Picassónal az állatkoponya.

Hát például olyasmi, mint törzsfirkálónk, a fenomenális németek mérnöke, aki a céges mítingek közben sokkal olyanabb tudatállapotba tud kerülni, mint egy varangynyalogató goás. Eddigi kedvencünk tőle ez itt, a Blake-től, a Doorstól és a Halott emberből egyszerre idéző csigával. Ha lesz rengeteg pénzem, csak azért építek egy rohadt nagy házat dupla magas nappalival, hogy a főfalra ezt freskóztassam föl vele. A firka itt elszakad mindentől, ami anyagi, és a mélyen behatol a tudat homályos zugaiba. Ha túl apró lenne a betű, ezt mondja a csiga:

Someone born to
sweet delight
Someone born to
endless night

A tegnapi, a népszavazási lapokon elkövetett népművészetről szóló poszt után egész sokan küldtek fotót arról, hogy ők hogyan fejezték ki grafikus formában, milyen értelmetlennek találták ezt az egészet. Jobban örülünk, mint Dobrev Klára a töltött puli receptjének, mert a második körben végre tőrölmetszett, mondhatni virtigli firkák is érkeztek. A nap győztese a drogos biciklizésről magyar belpolitikára váltó Jan Ullrich, aki a két, ikszelésre váró kört leleményesen használta mellbimbónak.

Fintor ez alkalomra írott versének egy strófájával vezetném föl gyorselemzésünket a
népszavazás méltatlanul keveset emlegetett aspektusáról, a szavazólapok kidekorálásáról.
Homokos vagy bitang!
És kissé zsidó talán?
Az ifjú Kádár képe
kint lóg anyád falán!

illetve

Most melyiket nyomjam akkor?
Ez itt, vagy amazt ott?
Kit szívatunk máma?
Tanárt vagy parasztot?

(A teljes vers itt olvasható.)

Témánk tehát a klasszikus demokráciagyakorlás legszórakoztatóbb formája, a szavazólapok személyre szabása, leginkább trágáságokkal, szövegben és képben. Ez olyan titkos népművészeti forma, ami nyilván mindig is létezett, de a kamerás telefonok elterjedésével ismerhette meg a szélesebb, művészetfogyasztó közönség.

Irtó kiváncsi vagyok, hogy elterjedt állapolgári sport-e a hülye szavazások szavazólapjainak firkálós megbecstelenítése. Hamlet ugyanis elküldte nekünk a fotóbizonyítékot arról trágáran populista üzenetről, amit vasárnap az urnába dobott. Na de voltak-e követői? Volt-e valaki, aki kifejezetten rajzolt? Mert egy anarchiajel az azért a firkálásnak is minimálszintje. Ha ilyet műveltél, küldd el hamar a Cerkablognak!

Fura, hogy a firkálás legnyilvánvalóbb, adekvát terepe a törikönyv, mégsem küldtetek még egyetlen kidekorált tankönyvet sem. Az elmúlt hétvégéig, ekkor futott be ugyanis lelkes levelezőnk, Uj Péter Index-főszerkesztő csomagja, benne egy igazi régészeti lelettel, egy 1987-es, vagyis 21 éves, még Kádár János alatt készült firkával. (Sajnos nem szó szerint az ismert kommunista alatt készült, bár Szolnok a lassúbeszédű komancs kedvenc városa volt.) A műalkotásból 3 dolog derül ki:

1.) Nem véletlen, hogy az ismert zsüritag végül az írott szónál kötött ki a rajzolás helyett.
2.) Vitray Tamás zombi származású

3.) Az Index már az első modem hazai megjelenése előtt elkezdett bulvárosodni.

Íme az alkotó szavai a Műről:

egy rajz a kadar-era vegoraibol: 1987, tortenelem-konyv belso boritoja. szerintem mar boven kifejezi az atmenetet a fogyasztoi tarsadalomba. megelolegezi mintegy a story magazint.

Az a baj a túl frappáns, jól idézhető mondatokkal, hogy az ember oxigénhiányos vércseként lecsap rájuk a mítingen, leírja, aláhúzza, körbesatírozza, dropshadow-zza, illusztrálja őket, de közben óhatatlanul elfelejti azt az apróságot, hogy miről is volt szó. Na, pont ez történt velem nemrég. Elképesztően izgalmas kupaktanácsot tartottunk, indexes szerkesztők, ahol szóba került egy "értelmiségi metarovat" nevű poltergeist, amiről őszintén szólva fogalmam sincsen, mit jelent, mert a megbeszélések ájulásos időszakában szokott előkerülni. Erről - vagy az értelmiségiekről? saját magáról? - mondta egyszercsak a főszerkesztő, hogy "A pina meg a kétfejű bárány elől nem bújik el". Ekkor készült ez a rajz, de az a kínzó, szorító érzés nem múlt el, hogy fogalmam sincs, ki ez a bátor, szakállas értelmiségi.

A kedvenceim az egyszerű, egyáltalán nem poénos, mégis zavarbaejtő dolgok, amik firkálás közben egyszer csak papírra ugranak. Ilyenek T2 konzervjei. Jól bespájzolt fésűkagylóból, mielőtt a tudata motorra pattanva elszáguldott, ő meg ott maradt az ijesztő című business engagement sessionön, és mentőládára áhítozott. A kép összhatása mégis derűs, gyermeki lélekre vall, igazán nem érdemelte meg, hogy a general terms & conditions-szel fárasszák szegényt.

 
Komolyan el sem merem képzelni, mi folyhat a műegyetemi előadásokon, ahol Ramiz 2008 legperverzebb, leggusztustalanabb képregénysorozatának folytatásait gyártja. A vírusos ufónőket dugó főhős visszataszító kalandjai egyre sűrűbben követik egymást, a helyzet közben csak durvul: vagy a világ pusztul el, vagy a recskabajnok lesz kénytelen megválni attól, amit magánbeszélgetésekben állítólag még a betegesen kifinomult Radnóti Miklós is egyszerűen "fasznak" nevezett. A legfrissebb, negyedik rész újdonsága az emós korunkban egyre mainstreamebbé váló homoszexaulitás megjelenése, ráadásul egy hímnemű robot megdugása formájában. A szerző itt érezhetően megijedt önnön bátorságától, ezért iziben kesztráltatta alteregóját. A többit elmondják a képek. Az előző rész itt nézhető meg, abba a posztba meg beletettem a megelőző két epizód linkjeit is. Ja, és még annyit, hogy a Cerkára nem csak faszozós-kardozós firkákat várok, sőt, hanem bármilyeneket, csak mostanában ilyeneket küldtök. Mármint semmi baj ezzel, de aki napok óta izgatottan gyűrögeti a kezében a bambis-virágornamentikás rajzát, az nehogy megijedjen és kidobja a kukába!

"Unatkoztam, mint mindig", írta csoneee, aki annyira nem bírt magával, hogy a jegyzetfüzetében még a szellőzőrendszer is nagyfejű, patás állattá változott. Ez arra utal, hogy levelezőnk makacsul ellenáll az információk beáramlásának. Próbálj egyszer belehallgatni, a radioaktivitás például tök izgalmas lehet. Vagy nem Curie volt az, akit elütött egy konflis?

A sajtót bitesedő világunkban is zsidózzák eleget, így a sajtótermékek mítingjein az újságírók gyakran képzelik el magukat egy Világméretű és Annál Is Lukratívabb Összesküvés részeseiként. A tavaly, Mádon - megjegyzem ez Tokaj-Hegyalja Jeruzsáleme, hatalmas, szépen felújított jesivával, zsinagógával és festői temetővel - tartott indexes dzsemborin már az elején leszögezte az egyik fejes, hogy a lap bajait nem a zsidóknak köszönhetjük. A bevezető nyúlt, mint a macesztészta, a mondat pedig hamar önálló életre kelt. Felhívnám a figyelmet a jobb alsó sarokban olvasható Uj Péter-idézetre, miszerint ő a "mi kutyánk kölyke-idióta és a külső idióta közti határt próbálná puhítani". Azóta se tudtam rájönni, mire gondolhatott.

Lowfast, ha jól látjuk, egy Tomcat-fixációban szenvedő vizuális blogger pompás fabábú-főhőssel, ámde most egy fiatalkori képregényét küldte el nekünk. A Tóth Károly-rajongó pók, akinek sohasem sikerül példaképéhez méltó bajuszt növesztenie, nyilvánvalóan Garfield 8 lábú reinkarnációja. Irigylem lowfastot, hogy ilyen higgadt tudott maradni a pubertáskori frusztrációk idején is. Ezt írta a művész:

Pubertáskori zsengém, nemrég találtam, amikor megpróbáltam rendet tenni a szobában. Nem meetingen készült, de garantáltan kézimunka, és kellően frusztrált.

Üdvözlettel,
lowfast
lowfast.blog.hu

Ez már tényleg undorító! Két vírusos pinájú, telivér nőstény űrlényt hágott meg a főhős Ramiz, a műszaki egyetemista primkóhumorista Cerkán indult képregényének első részében. Azaz akkor még azt hittem, ez egyedi és megismételhetetlen gusztustalankodás volt. De nem. Jött a még visszataszítóbb második rész, mikor is barátunk anális úton mentette meg a földet az ufónindzsáktól. És tényleg úgy tűnt ez volt a vége. Naná, hogy most befutott a harmadik epizód, benne szex egy ELTÉ-s agyhalottal, és előkerül az informatikus kar titkos fegyvere, az USB-csatlakozós műpina is. Ja, van benne hátborzongató, grafikus szóvicc is. És szerencsére nyilvánvaló, hogy ennek is lesz folyatása.